Bevezető: Ebben a sorozatban Irfan Faqih: Korai iszlám történelem című könyvéből közlünk részleteket, melyet Jakab György fordított angolból magyarra. A könnyebb áttekinthetőség végett a szöveget részekre bontjuk, helyenként a fejezetek sorrendjén is változtatunk, de ragaszkodunk az eredeti műhöz.
Oszama expedíciója
Abu Bakr első cselekedete miután megválasztották kalifának az volt, hogy Oszama alá rendelt egy hadsereget, ami a szíriai határhoz vonult. Valójában erre az expedícióra még a Próféta (Allah békéje és áldása legyen vele) adta meg a parancsot, amikor már betegnek érezte magát. A Bizánci Birodalom e nagyszerű tartománya mindig is zavar forrása volt a muszlimok számára, aki Arábia keleti határvidékén éltek, s ezeket a zaklatásokat elkerülendő óhajtott a Próféta (Allah békéje és áldása legyen vele) egy expedíciót odaküldeni. Oszama Zaidnak, a Próféta (Allah békéje és áldása legyen vele) felszabadított szolgájának és fogadott fiának, aki Mutánál esett el, a fia volt. Abu Bakr (Allah legyen vele elégedett), amint átvette a kormányzást, azt parancsolta Oszamának, indítsa útnak ezt a késedelmet szenvedett expedíciót. A pillanat kritikus volt. Az egész Arab-félsziget felbolydult. A Próféta (Allah békéje és áldása legyen vele) halála után terjedni kezdett a hitehagyás, s olyan hamis próféták, mint Muszajlima, Tulajha és Aszuad jelentek meg Arábia és Jemen különböző részein. A Próféta (Allah békéje és áldása legyen vele) halálhíre csak olaj volt a tűzre, sok ezen imposztorok befolyása alatt álló törzs felkelt Medina ellen. Ebben a kritikus helyzetben expedíciót küldeni a szíriai határhoz nem volt túl tanácsos. A kortársak megkeresték a kalifát, de Abu Bakr (Allah legyen vele elégedett) nem volt hajlandó visszavonni a parancsot mondván: "Ki vagyok én ahhoz, hogy visszahívjak egy sereget, melyet a Próféta (béke legyen vele) küldött el?"
